Ez volt az első olyan kezdeményezés, ami a szakmán túl nagyobb tömegeket is megpróbált széles körben népszerűsítő módon bevonzani természeti környezetünk megismerésébe. Azonban ez a nemes versengés kitűnik az összes többi év “valamije” tömegből.
A megmérettetés résztvevőiről - idén a lisztes berkenye, a fehér nyár és a kecskefűz volt - a szervezők döntenek, majd a végső győztest a közönség online szavazással döntheti el, melynek eredményeként az Év fája 2021-ben a Lisztes berkenye (Sorbus aria) lett.
A berkenyék családját manapság inkább csak az idősebb korosztály ismeri, nem tekinthetőek tehát túl trendi családnak. Főként azért nem ültetnek sokat a kertekbe vagy közterületekre, mert termése nem túl ízes, viszont szemetelő. Vegyük akkor most mégis sorra, hogy miért választhatták meg nyertesnek:
- Ugyan nem alkot állományt, mégis hozzájárul a biológiai sokféleséghez, hiszen sárga, alma szerű termése erdei vadgyümölcs, így számos madár itt találja meg táplálékát. Ez azért fontos, mert minél több élőlényből áll egy közösség, annál stabilabb és jobban válaszol az egyre gyakoribb környezeti kihívásokra.
- 5-10 méteres fa, sőt, gyengébb élőhelyen, vagy alaposan metszve bokor maradhat, viszont koronája olyan terebélyes, hogy abban számos madár fészket rakhat.
- Fehér virága nem nyújt esztétikai élvezetet, azonban a rovarok szeretik.
- Levelei kihajtáskor szőrösek, ám nem biztos, hogy innen lett lisztes berkenye a neve.
- Ökológiailag tehát értékes, faiparilag nem igazán, kulturális története viszont izgalmas: fanyar gyümölcsét fogyasztás előtt meg kell, hogy csípje a dér, ám a régi öregek jól tudták, hogy feldolgozva liszt készíthető belőle akár éhínség idején is. Valószínűleg inkább emiatt kapta a lisztes berkenye nevet.
- Hazánkban őshonos, védett fa.
